A COVID koronavírus okozta járványhelyzet miatt a MAZS Alapítvány programjainak személyes ügyfélfogadásai átmenetileg szünetelnek: szociális munkásainkat és családgondozóinkat telefonon és emailben lehet elérni. Ápolási és gondozási szolgáltatásait az Alapítvány zavartalanul folytatja.

Taly Shaul: Minden szervezet egyenlő azokkal, akik benne dolgoznak

A következő interjú a MAZSIHISZ weboldalán jelent meg 2020. október 27-én:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével közösen azon kell majd dolgoznunk, hogy erőnket, erőforrásainkat, tudásunkat és tapasztalatunkat egyesítve olyan fenntartható biztonsági hálót tudjunk létrehozni, ami a magyar zsidó közösség minden tagja számára elérhető – nyilatkozta Taly Shaul, a MAZS Alapítvány ügyvezető igazgatója. Taly Shault annak apropóján kérdeztük, hogy az alapítvány alapítói jogai a Mazsihiszhez kerültek.

Ön eredetileg izraeli, de már évtizedek óta Magyarországon él, és évek óta magyar állampolgár is. Miért és hogyan került Magyarországra?

Eredetileg azért jöttem ide, mert sok évvel ezelőtt Olaszországban megismerkedtem azzal a férfival, aki később a férjem lett. Ő magyar, és a gyerekeink magyarok és izraeliek is. Ugyanakkor a valódi oka annak, hogy itt maradtunk és Magyarországon rendeztük be az életünket talán a legjobban a munkámmal függ össze. Azok az értékek, amiket a MAZS Alapítvány képvisel számomra, és amikért nap mint nap dolgozom, a legfontosabb erkölcsi értékek számomra.

Mik ezek az értékek?

A zsidóságnak sok fontos értéke van, amelyek meghatározzák az életünket és kereteket adnak neki. Sokféleképpen lehetünk zsidók. Számomra a legfontosabbak, amikhez igazítom az életemet, és amelyeket mind a JDC mind pedig a MAZS képvisel, azok az egymás iránti felelősség; a betegek és a rászorulók megsegítése; a tikkun olam és az adományozás, az adás kötelessége. Ezeket a munkánk során az Alapítványnál nap mint nap gyakoroljuk.

Visszatérve arra, hogy ön izraeli, aki már kiválóan beszél magyarul, és megkapta a magyar állampolgárságot is – mennyire érzi magát magyarnak?

Amikor Magyarországra jöttem, a legnagyobb kihívást a nyelv jelentette számomra. Az eltelt idő alatt viszont elég jól megtanultam, és bár a magyar nyelv nehéz, mindig örömre ad okot – főleg, ha én beszélek. A kollégáim mindig várják az évzáró ünnepséget, ahol magyarul mondom el a beszédem. Ez sok nevetésre ad okot, és nemcsak azért, mert játékos nyelv a magyar, hanem a bonyolultsága miatt is – vagyis hogy ha csak egy picit másképp hangsúlyozzuk a kiejtést, már teljesen más dolgot mondtunk. Azt például viccként sokszor hallom vissza, amikor egy rendezvényen elismerésként meg akartam tapsoltatni néhány kollégát, de amit kimondtam, az inkább úgy hangzott, hogy „És most tapossuk meg azokat a kollégákat…”. Ez persze mindenkinek nagy kihívás, aki nem született magyar, és nem anyanyelvként tanulja. De a nyelv nagyon fontos ahhoz, hogy itthon érezzem magam Magyarországon. Szerencsére sok olyan családtagom, barátom, munkatársam van, akikkel csak magyarul tudok beszélni, így van lehetőségem gyakorolni.  

Ön 25 éve dolgozik az Amerikai JOINT által alapított MAZS Alapítványnál.  Hogyan változott ezalatt az Alapítvány?

Nagyon sokat változott. A támogatás célja ugyanaz maradt, hiszen az elv, ami a zsidó értékeken alapul, nem változott. Ami változott, az a megközelítés, vagyis a programok felépítése.

Eleinte a JDC-MAZS a felmerülő igényekre válaszolva pénzügyi támogatást adott a zsidó közösség intézményeinek, pl. a Páva utcai kósher konyhának, a Szeretetkórháznak, és az idősotthonoknak, valamint pénzbeli támogatást kezdtünk nyújtani a holokauszt túlélőknek. Ezzel egy időben teremtődtek meg a Szarvasi Zsidó Ifjúsági Tábor és a Bálint Közösségi Ház alapjai.

Később a közösség és intézményei egyre erősebbek lettek, a holokauszt túlélők pedig a német- és a magyar kormánytól pénzbeli támogatást kezdtek kapni. A MAZS hozzáigazította támogatási módjait ezekhez a változásokhoz: szolgáltatásokat kezdtünk nyújtani, a direkt pénzbeli támogatásaink pedig csökkentek, majd megszűntek. Így a hangsúly egyre inkább a jóléti szolgáltatásokra, a közösség építésre (pl. Bálint Ház, HUB, Judafest, ZSIFI) és a Tikkun Olam programokra helyeződött át. Az évek során A MAZS Alapítvány legfontosabb fókusza a holokauszt túlélők szolgáltatásokon keresztül történő megsegítése lett, amihez hozzáadódtak a rászoruló gyerekes családoknak szóló támogatások. 

Hogyan látja, jelent-e nehézséget vagy könnyebbséget, hogy évtizedek óta nőként áll egy jelentős zsidó civil szervezet élén?

Nőként vezetői szerepben lenni több okból is nagy kihívás. Én szerencsére nem, vagy csak ritkán éreztem, hogy ez problémát jelentene. Remek a kapcsolatom a közösség tagjaival, a partner szervezetekkel és a kollégáimmal is, akiknek elkötelezettsége biztosítja a MAZS Alapítvány sikeres működését. Hiszek abban, hogy minden szervezet egyenlő azokkal az emberekkel, akik benne dolgoznak. A MAZS-ban mindannyian fontosak vagyunk, mindannyian a közös cél érdekében dolgozunk, és bármilyen sikert is érünk el szervezetként, az mind a közös erőfeszítéseink eredménye.

De a kérdésre visszatérve: természetesen én is azok között vagyok, akik úgy gondolják, hogy több nőnek kellene vezető szerepben lenni. Érdekes például, hogy az Amerikai JOINT most először választott női ügyvezetőt a szervezet élére.

És persze vannak olyan programok, amelyek azért is állnak a szívemhez nagyon közel, mert nő vagyok. Ilyen volt például a Női Egészségmegőrző Program is, amelyet a JDC és a Komen támogatásával tudtunk sikeresen vezetni 12 éven keresztül. Ez a program a mellrákkal kapcsolatos felvilágosításról és segítésről szólt, és főleg azokra a közösségekre és régiókra koncentrált, ahol nagy a szegénység és nehéz az élet.

És mivel még mindig október van, ami a mellrákellenes hónap, ha lehet gyorsan hozzá is fűzném, hogy nagyon fontos, hogy a nők komolyan vegyék a szervezett szűrést és megjelenjenek rajta, ha meghívót kapnak rá, mert egy elváltozás esetén ez akár az életüket mentheti meg.  

Szintén valószínűleg a női, az anyai szerepem miatt tartom fontosnak a Jaffe Zsidó Családsegítő Szolgálat munkáját, amely azoknak a gyerekes családoknak tud segíteni, akik átmenetileg vagy hosszabb ideig megélhetési válságba kerültek. A közvélekedéssel ellentétben a zsidó közösségben is sok olyan család van, akiknek nehezebb a megélhetés és nélkülözniük kell. Nekik tud segíteni a Jaffe: a tanuló jogviszonyban lévő gyerekeket nevelő családoknak. Jelenleg 150 családot támogatunk valamilyen formában. Ezekben a családokban 273 gyermek él. Minden zsidó család segítése a feladatunk: azokat is támogatjuk, akik vallásos zsidókként élik az életüket, és azokat is akik ritkábban járnak zsinagógába. Bizonyos esetekben krízissegéllyel és tárgyi segítségnyújtással is hozzá tud járulni a rászoruló családok napi szükségleteinek kielégítéséhez.

Most nagy változás történik a MAZS Alapítvány életében. Jövőre lesz 30 éve, hogy az Amerikai Joint megalapította a szervezetet, aki az idei nyár végén az alapítói jogokat átadta a MAZSIHISZnek. Mit jelent ez a gyakorlatban?

 A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége már nagyon sok éve együttműködik a JOINT-al és a MAZS Alapítvánnyal. A munkavégzésünk tere, az irodáink is nagyrészt a MAZSIHISZ tulajdonában lévő Síp utca 12. épületben vannak, illetve a JCC Budapest- Bálint Ház Révay utcában lévő épülete is a MAZSIHISZ tulajdona. Az Amerikai JOINT-nak pedig mindig is az volt az elve, hogy addig támogatja a különböző országokban közvetlenül a programokat, amíg a helyi zsidó közösség meg nem erősödik annyira, hogy átvegye a programok fenntartását. Ekkor átadja a programokat a helyi közösségi ernyőszervezetnek. Ez nekünk közel 30 évig tartott, de a terv eredetileg is az volt, hogy a MAZS tevékenységeinek fenntartása a helyi közösségbe kerüljön át. Így ez most egyszerre valaminek a kezdete, és egy hosszú folyamat vége is.

A MAZS mindig is politikától és felekezettől független közhasznú szervezet volt és az marad a továbbiakban is. Önálló jogi személyként az alapítói jogok átvétele annyiban jelent változást számunkra, hogy az Alapítvány kuratóriumának tagjait a JOINT helyett az új alapító, a MAZSIHISZ fogja kinevezni, akik felügyelni fogják a MAZS munkáját.

A MAZS kapcsolatban marad-e az eredeti alapítóval, az Amerikai JOINT-al?

Igen, mindenképpen, hiszen az Amerikai JOINT elkötelezte magát a MAZS egyik projektje, a Jaffe Zsidó Családsegítő Szolgálat támogatására, amit egyébként korábban is támogatott. Ezen kívül a MAZS ugyanúgy tud majd pályázni a JOINT-hoz támogatásért, mint az összes többi zsidó civil szervezet.

Annak idején a Jaffe Családsegítő támogatására hozták létre a Síp utcában lévő Narancsliget Adományközpontot is. Ez most a koronavírusjárvány kezdete óta zárva tart. Van-e tervük a folytatásra?

A Narancsliget Adományközpontban generált adományok valóban a Jaffe Zsidó Családsegítőt hivatottak leginkább támogatni. Ez brit modell, ami a skandináv országokban is működik: vagyis egy szociális missziót egy bevételt, támogatást generáló programmal kötünk össze. A Narancsligetről az évek során kiderült, hogy ennél sokkal több. Az adományozás kultúráját propagálva a felelősségre nevel. De nem mindegy, hogy mit akarunk másnak odadni. Az Adományboltot vezető kolléganőm tartott már iskolákban interaktív előadásokat, ahol azt beszélték át a gyerekekkel, hogy mit érdemes vagy szabad adományként adni.

Az Adománybolt szimpatikus a környezettudatosan gondolkodó embereknek is: hiszen aki itt vásárol, vagy ide viszi el a neki már nem kellő dolgokat, az kicsit kilép a tömegtermelés körfogásából és a hulladéktermelésből is.

Az Adományboltan el lehet tölteni a kötelező közösségi szolgálat óraszámait is, így az önkéntesség számára is remek helyszín. Persze nem csak középiskolás önkénteseink vannak – hálásak vagyunk azoknak, akiknek egyáltalán nem kötelező önkénteskedniük, és mégis segítenek nekünk a Narancsligetben a közösség miatt vagy micvéből.

Azt talán kevesebben tudják, hogy a Narancsligetből sokszor adományozunk ruhákat, cipőket hajléktalanokat segítő budapesti szervezeteknek és vidéki civileknek is, akik mélyszegénységben élő közösségeknek próbálnak időről időre segíteni.  

Szóval a Narancsligetben nagyon sok lehetőség rejlik. Szeretnénk még az idén ismét megnyitni az Adományközpontot, ha lehet, mihamarabb, mert rengeteg igény érkezik hozzánk a kinyitásra. A járványhelyzet miatt azonban ki kellett dolgoznunk a legbiztonságosabb módot, ami ezt lehetővé teszi.

Ön szerint mi a mai magyar zsidó közösség legnagyobb kihívása?

Számos kihívással küzdünk, és ezek közül vagy ezek összességében a mi szempontunkból azt tartom a legnagyobbnak, hogy hiányzik egy olyan átfogó, kidolgozott, megszervezett és megfinanszírozott szociális támogatási struktúra, ami a zsidó közösség minden rászoruló tagjának tudna segíteni. Gondolok itt elsősorban a második generáció tagjaira, akiket a soa öröksége súlyosan traumatizált. Tudván, hogy a támogatás szintje nem tudja elérni sosem azt, ami a túlélők traumájának kompenzációjaként lépésről lépésre ki lett dolgozva, (a német kormány, illetve a CLAIMS finanszírozásában) de mindenképpen szükség van rá, hogy felépüljön egy olyan rendszer, ami őket segíti, és amibe az egész közösség bevonható.

Ön szerint a MAZS Alapítvány támogatási programjainak mi lenne a jó irány a jövőben?

A legfontosabb feladatunk, hogy a Claims Conference támogatásával gondoskodjunk a holokauszt túlélőkről és biztosítsuk, hogy minél tovább, minél jobb minőségben éljenek méltóságban, az otthonuk biztonságában. Amikor pedig a Claims Conference támogatása véget ér, addigra azt kell majd megoldanunk, hogy úgy diverzifikáljuk a támogató tevékenységeinket, hogy mindehhez a pénzügyi hátteret is biztosítsuk. A MAZSIHISZ-szel közösen azon kell majd dolgoznunk, hogy maximalizáljuk a közösség tagjai számára elérhető támogatást, hogy erőnket, erőforrásainkat, tudásunkat és tapasztalatunkat egyesítve egy olyan fenntartható biztonsági hálót tudjunk létrehozni, ami a magyar zsidó közösség minden tagja számára elérhető.

Az eredeti cikk megtalálható itt:

https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/taly-shaul-minden-szervezet-egyenlo-azokkal-akik-benne-dolgoznak